Kategóriák

agrár és élelmiszergazdaság
egészség és életmód
épített környezet
ipari és műszaki megoldások
kulturális örökség
sport
természeti környezet
turizmus

Épített környezet kategória

Lajosmizsei Keresztek
Régi Városháza - Földeáki csárda

Lajosmizsei Keresztek


Lajosmizsei Keresztek
Lajosmizsén országos viszonylatban is egyedülállóan sok, jelenleg [2016] 62 útszéli kereszt vagy szakrális szobor található, amelyek elhelyezkedését a legújabb technikai eszközökkel határozták meg.
Az út menti kereszt (crux viator) a kereszténység egyetemességének tárgyi szimbóluma és annak szakrális, vallásos kultúrájának egyik leglátványosabb része ezért kiemelt figyelem irányult irántuk az elmúlt évtizedekben.
A magyarság körében a Kárpát-medencében a 17. századtól vannak ismeretink az út menti keresztek megjelenésére. A kereszt jele minden féle felhasználásban gonoszűző célú. A hiedelem szerint a kereszt véd a természeti csapásoktól, férgektől, madaraktól, tolvajoktól óvja a termést, bajtól a falut és az útonállót, távol tartja a gonoszt, a betegséget, és gyógyít.
Minden kereszt- vagy szoborállításnak megvan a maga története, mondhatni úgy is, a saját egyénisége, melyet az állítató szándéka fényjelez. Van, aki emlékből, van aki hálaadásból, van aki pusztán hite megnyilvánulásaként, és van, aki fogadalomból állíttatta fel többnyire saját földjének egy út menti részére, vagy közadakozáshoz társulva valamely közterületre. Amit a hit és a szeretet, az emlékezés és ragaszkodás egykor felállított, azt a jelen és jövő ismerősei, családtagjai, hívei a keresztek ápolásával és gondozásával jelenné és jövővé teszik, őrzik és vigyázzák.
A Lajosmizsei Keresztekhez szervesen kapcsolódik a lajosmizsei keresztút mozgalom amely, 2010 óta működik Lajosmizsén. A mozgalom célja, hogy Lajosmizse közigazgatási területén – országos viszonylatban is egyedülállóan nagy számú (65 db) útszéli kereszteket és szakrális szobrokat felkeressék, mind gyalogosan, mind kerékpárral. Valamennyi kereszt és szobor felkeresése után kitűző jár, melyet 300,- Ft nevezési díj befizetését követően minden sikeres teljesítő megkaphat, amennyiben igazolja e-mailben (santaoz@freemail.hu) egy helyszínen készített fotóval.
Kürti László - Hajdrik Sándor: Útmenti keresztek és szakrális kisemlékek Lajosmizsén című könyve részletesen bemutatja az összes Lajosmizsén és környékén megtalálható emlékművet.

1. K. Kovács Mihályné keresztje 32. Páldeák István keresztje
2. Szent Vendel-szobor 33. Fekete János keresztje
3. Kisjuhász Gábor keresztje 34. Mária-szobor
4. Temetői kereszt 35. Máriácska
5. "L. Molnár"- kereszt 36. Apró Ágoston keresztje
6. Nagy Lászlóné keresztje 37. Pintér Teréz keresztje
7. "Sápi Péter" keresztje 38. Sárközi István keresztje
8. Muhari Imre keresztje 39. "Gattyán"-kereszt
9. Nagy András keresztje 40. "Benke"-kereszt
10. Vasút utcai kereszt 41. Juhász-Pintér Pál keresztje
11. Palócz János keresztje 42. id. Szabó János keresztje
12. Palócz-Terenyi kereszt 43. Szórád József keresztje
13. Sápi Antal keresztje 44. Mészáros Lászlóné keresztje
14. Bujdosó János keresztje 45. Péli Szilveszter kettős keresztje
15. Czigány-kereszt 46. Nagy Tibor keresztje
16. Csillik-kereszt 47. ifj. Szabó János keresztje
17. "Mizsey György" keresztje 48. Drabant János keresztje
18. Kocsis István keresztje 49. Rovásírásos kettős kereszt
19. Németh Lajos keresztje 50. Bodor-kereszt (Hetényegyháza)
20. Geréby-kereszt 51. Felsőlajosi kereszt
21. Gáspár-kereszt 52. Halmi-kereszt
22. "Palócz"-kereszt 53. Csorba-kereszt
23. "Pintér Péter Pál" keresztje 54. Rubos-kereszt
24. Kisjuhász-kereszt 55. Felsőlajosi magánkereszt
25. Besenyi József keresztje 56. Németh Dezső keresztje
26. Almási Péter keresztje 57. Temesvári-kereszt
27. "Bartal Bálint" keresztje 58. Jézus-kép a Közösben
28. "Palócz János" keresztje 59. Nagy Mihály keresztje
29. Sebestyén István keresztje 60. Nagy András keresztje
30. Misovits Illés keresztje 61. Drabant-kereszt
31. Majercsik Sándor keresztje 62. Szigetvári-Kollár-kereszt


Régi Városháza - Földeáki csárda


Régi Városháza - Földeáki csárda
A Lajosmizse központi részén álló régi városháza Földeáki csárdaként él a helyiek tudatában. Földeák első írásos említését az 1444. január 19-én kelt oklevélben találjuk, ahol elpusztult falubirtokként szerepel Lajosülése szomszédságában. Nyilvánvalóan ez az archaikus helynév egy, a tatárdúláskor elpusztított Árpád-kori település emlékét őrizte meg. Az első csárdaépületek egyszerű, egy-két szobás helyiségek voltak. Anyaguk vályog volt, de 1762-től már kőből építkeztek – az alapozáshoz homoki mészkövet (ún. darázskövet) használtak, amit Nagykőrös Csókás részén vágtak. A bor tárolása szükségessé tette azt, hogy a kocsmákhoz pince is tartozzon.
A 18. század végén a vendégfogadó már Postakocsi Állomásként is működött. A Buda és Szeged között működő postafogatok számára pihenőt és etetést-itatást biztosítottak. (Ennek nevét őrizte meg a Posta-tó). Jászberény 1827-ben döntött arról, hogy a rozzant csárdaépületet elbontatja, és helyére új, nagy épületet emel ifj. Bedekovich Lőrinc tervei alapján. A csárdát bérlők működtették „kocsmáltatási” s a vele járó három hold föld használati jogával együtt.
Az utolsó Földeáki vendégfogadós-boltos Diamant Mór (1836-1929) volt. Ekkorra az épület már csak a halvány emléke volt önmagának. Egy helyiségben működött a pusztabírói hivatal, egy másikban a postaállomás, a többi pedig bolt és italmérési hely volt. A vendégfogadó egyik szobájában szállásolták el egy ideig Gajdos Sebestyén missziós papot is, aki 1854-1875 között szolgálta a pusztára költöző nagyszámú jászsági híveket.
A II. világháború után Községháza, Községi Tanács, majd Nagyközségi Tanácsháza, végül Városházaként szolgált 2003-ig, míg az új épület fel nem épült.